A háború után lassan újra megindult a sporttudományos kutatás, ennek összehangolására hozta létre 1951-ben a Minisztertanács az OTSB (az OTSH jogelődje) mellett működő Testnevelési Tudományos Módszertani Tanácsot. A tényleges munkát az időközben Testnevelési Tudományos Tanácsra (TTT) keresztelt testület 1954-ben kezdte el. A munkaprogram szerint megalakuló bizottságok közé bekerült a TTT Testnevelés- és Sporttörténeti Bizottsága is, amelynek egyik feladatául a Sportmúzeum megalapítását tűzték ki.

A gyűjtemény elhelyezésére kiutaltak néhány helyiséget az új városháza épületében, sőt két múzeumi munkatársat is szerződtettek az anyag feldolgozására. A feldolgozással párhuzamosan megrendezték az első önálló kiállításokat is.

1958-ban a Városházán került sor a Sportkarikatúra kiállításra, melyen neves rajzolók munkái szerepeltek. A nagysikerű anyagot, melyhez katalógus is készült, Keszthelyen is kiállították. A második kiállítás a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójára készült “Magyar Tanácsköztársaság a testnevelésért és a sportért” címmel.

A gyorsan gyarapodó gyűjtemény elhelyezése és a kiállítások komoly problémát okoztak, hiszen a rendelkezésre álló hely a raktározásra sem volt elegendő.

1960-ra újabb nagyszabású kiállítást vettek tervbe “Sport a művészetben és a történelemben” címmel. Erre az előkészületek ellenére már hely hiányában nem került sor. A Városházán már nem lehetett megrendezni, más hely pedig még nem volt.

1960 júliusában a Sportmúzeum, ill. a Bizottság gárdája “A magyar sport 15 éve” címen a Műjégpálya épületében nyitott kiállítást. Ezzel egyidőben a Bizottság képviseletében Keresztényi József a Testnevelési és Sportmúzeum szakmúzeummá nyilvánítása ügyében tárgyalt, ekkor még eredménytelenül.

Az év mégis áttörést hozott, hiszen a sporthivatal kiutalta sportmúzeum céljára a Műjégpálya néhány emeleti helyiségét, ahová a múzeum nem kis nehézségek árán be is költözött.