Augusztus hónap műtárgyával a két évvel ezelőtti, Budapesten rendezett atlétikai világbajnokságot elevenítjük fel.

Az atlétika az 1896-ban induló modern olimpiai játékok fő számai közé tartozott, európai kontinensviadalt 1934-ben rendeztek, hivatalos világbajnoki eseményre viszont az 1980-as évtizedig nem került sor. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség 1976-ban döntött úgy, hogy a sportág legjobbjai az olimpia mellett egy világbajnokságon is rajthoz állhassanak. Az első atlétikai vb-t először 1983-ban, Helsinkiben tartották meg, a rendezvény otthona pedig az 1952-es ötkarikás játékok során is használt olimpiai stadion lett. Az atlétikai vb-k az évtizedek során az olimpia és Labdarúgó-világbajnokság mögött a világ harmadik legnézettebb sporteseménye lett.

A budapesti atlétikai világbajnokság hivatalos logója

Ami a magyarok részvételét illeti, a vb-történelem első hazai érmét a harmadik szabadtéri világbajnokságon, 1991-ben Tokióban Horváth Attila nyakába akasztották. A szombathelyi diszkoszvető 65.32 méteres dobással a harmadik helyen végzett. Két nappal később a rúdugró Bagyula István emlékezetes csatában, 590 centiméterrel az első ezüstöt is megszerezte. Két évvel később Stuttgartban Gécsek Tibor a negyedik sorozatbeli 79.54 méteres dobással a harmadik helyen végzett a kalapácsvetők mezőnyében, aki Göteborgban szintén a dobogó harmadik fokára állhatott fel. A magyar atlétika első női világbajnoki érmét ugyanitt Ináncsi Rita szerezte, aki az összetettsége miatt rendkívül nehéznek számító hétpróbában versenyzett. Ez a szám 100 méteres gátfutásból, magasugrásból, súlylökésből, 200 méteres síkfutásból, távolugrásból, gerelyhajításból és 800 méteres síkfutásból áll. Ináncsi 1995-ben lett bronzérmes Göteborgban.

Ináncsi Rita az atlantai olimpián 1996-ban

Az 1997-es athéni világbajnokságon nem született magyar érem, az andalúz városban egy ezüstérem jutott, méghozzá egy rendkívül izgalmas kalapácsvető-verseny végén. Németh Zsolt az utolsó dobásával (79.05) kapaszkodott fel a dobogó második fokára. Ezután a 2003-as párizsi volt az egyetlen olyan világbajnokság, amelyiken két magyar ezüstéremnek is örülhettünk: a kalapácsvető Annus Adrián (80.36 méter) és a diszkoszvető Fazekas Róbert (69.01) nyerte őket, két évvel később Helsinkiben Magyarország eddigi egyetlen tízpróbás világbajnoki érmének örülhettünk. Zsivoczky Attila (8385 pont) a harmadik helyen végzett. Helsinki után egy kisebb hiátus következett, nyolc év után, 2011-ben örülhettünk újra magyar világbajnoki éremnek. Kalapácsvetésben a szert utolsó kísérletére 81.18 méterre hajító Pars Krisztián szerezte – és csak hat centiméterrel maradt le az aranyéremről. Pars egy évvel később Londonban bajnok, majd Európa-bajnok lett, azonban a 2013-as oroszországi vb-n (80.30 méter) zsinórban másodjára szerzett ezüstérmet és magyar színekben Gécsek Tibor után neki sikerült először, hogy két világbajnokságon is érmet nyerjen.

Huszonkét év elteltével, 2017-ben a brit fővárosban újra jutott világbajnoki érem magyar női atlétának. A súlylökő Márton Anita 19.49 méteres dobásával ezüstössé tette londoni útját, míg a 110 gátas Baji Balázs 13.28 másodperccel megszerezte az első és egyelőre egyetlen magyar vb-érmet futószámban, egy fantasztikus bronzot. A 2019-es katari világbajnokság egy érmet hozott a magyar küldöttségnek: megint egy kalapácsvető, Halász Bence állt fel a dobogóra, 78.18 méteres első dobásásával harmadik lett – egy centivel lemaradva az ezüstérmestől. Ezután az első Egyesült Államokban rendezett vb-n nem sikerült az éremszerzés, de egy évvel később, 2023-ban Magyarország is először adhatott otthont a világ legjobb atlétáit felvonultató viadalnak.

A Nemzeti Atlétikai Központ

A Magyar Atlétikai Szövetség egy újonnan felépülő stadion tervével megpályázta a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, amelyet a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 2018. december 4-én Budapestnek ítélt. Az új létesítmény konstrukciója 2020. decemberében kezdődött, a IX. kerületben, a Csepel-sziget északi részénél, a Ráckevei-Soroksári Duna ág és a Duna part mellett. A Nemzeti Atlétikai Központnak keresztelt stadion 36 ezer ember befogadására lett alkalmas, amit a verseny után 15 ezer férőhelyesre bontottak vissza. A világbajnokságot 2023. augusztus 19 és 27-e között rendezték meg, a Nemzeti Atlétikai Központ mellett, az utcai futó- és gyaloglószámokat belvárosi útvonalakon tartották meg.

Több mint 400 ezer fizető néző volt a vb kilenc napja alatt, és 120 országból érkeztek szurkolók. A világbajnokság első napjának programját egy vihar rendezte át, a Hősök terén a tervezettnél két órával később rajtolt el az első szám, a 20 kilométeres gyaloglás, és a stadionban is egy óra csúszással tudtak elkezdődni a versenyek. Hollandia alig negyedóra alatt két érmet bukott el. Először Sifan Hassan esett el a női tízezer méteres síkfutás hajrájában, amikor ketten hajráztak az aranyért. Majd Femke Bol bukott a 4×400 méteres vegyes váltó utolsó méterein. Ez volt az egyetlen olyan szám, amelyben világcsúcs született Budapesten. A két futónőnek szerencsére nem csak erről maradt emlékezetes a vb, Bol 400 gáton és egy hatalmas hajrával a női 4×400 méteren is világbajnok lett, míg Hassan két éremmel zárt, 1500-on harmadik, 5000-en második lett.

A vb második napján rendezték a férfi 100 méteres síkfutás döntőjét, amit a vb legeredményesebb versenyzője az amerikai Noah Lyles nyert meg. Lyles három aranyérmet nyert a sprintszámokban: először 100 méteren győzött, majd nyert 200-on és az Egyesült Államokkal a 4×100-as váltót is behúzta. Lyles ezzel a Usain Bolttól megszokott triplázást is lemásolta. Az amerikaiaknál egy másik sprinter is kinőtte magát. Sha’Carri Richardson nyerte meg a női 100 métert, és a győztes 4×100-as váltó tagja is volt, 200-on pedig bronzérmet szerzett.

Noah Lyles a budapesti vb egyik sztárja volt

A vb-n 63-an magyar versenyző indulhatott, így a magyar atléták életre szóló élménnyel gazdagodhattak, hiszen minden mozdulatukat hatalmas ováció fogadta a hazai közönség részéről és a világsztárok mellett több nagy pillanat is jutott a magyar atlétikának. A női és a férfi 4×400 méteres váltó is évtizedes országos csúcsot döntött meg, de rekordot futott a női 4×100-as váltó, és Molnár Attila is tovább faragta saját országos csúcsát 400 méteren. Krizsán Xénia heroikus futással a hétpróba negyedik helyét szerezte meg. Takács Boglárka lett az első olyan magyar női sprinter, aki világbajnokságon elődöntőt futhatott. Száz méteren nem jött össze neki a remélt eredmény, de indult 200 méteren is, majd a 4×100 méteres váltóval országos csúcsot futott.

Takács Boglárka köszöni meg a hazai közönség szurkolását

A vb egyetlen magyar érmét Halász Bence nyerte. A kalapácsvető első feladata az volt, hogy kibírja a rá nehezedő nyomást, hiszen itthon mindenki el is várta tőle az eredményes szereplést. A bronzérme megszerzése után azt mondta, erre az egyik taktikája az volt, hogy amint meglátott a telefonján egy róla szóló hírt, már tovább is pöckölte azt. Halász 80 méter feletti dobással kezdett, 81 fölé is jutott, de azt videózás után elvették tőle a versenybírók, és a lengyelek az első dobását is megóvták, hogy kizökkentsék a magyart. Ez nem sikerült, Halász 2019 után a második világbajnoki bronzérmét is megszerezte.

Halász Bence hazai közönség előtt szerzett bronzérmet

A női rúdugrásban megosztott aranyérem született. Az amerikai Katie Moon és az ausztrál Nina Kennedy a 490 centiméteres magasságig azonos számú ugrásból jutottak el, majd a következő magasságot egyikük sem tudta átvinni. Ekkor kapták meg a kérdést a versenybíróktól, hogy ugranak-e tovább, míg valamelyikük át nem viszi, vagy megfelel nekik, ha ketten állnak a dobogó tetején. A két atléta ez utóbbit választotta. Ryan Crouser verhetetlen volt súlylökésben. Az amerikai dobó Budapesten is igazolta a papírformát, megvédte címét.

A budapesti atlétikai világbajnokság arany érmének doboza

A norvég Jakob Ingebrigtsen nagy hullámzást élt meg a világbajnokságon, 1500 méteren már szinte előre odaadta mindenki az aranyérmet, de lehajrázták, és csak második lett. A vb utolsó napján már nem hibázott, nagyon érett, taktikus versenyzéssel 5000 méteren nyert aranyat. A drámai feszültségkeltéshez és az euforikus állapot eléréséhez Yulimar Rojasnak is jó érzéke volt. A venezuelai hármasugró korábban három vb-t nyert, most is egyértelműen ő volt az esélyes, de öt sorozatban sem volt igazán önmaga. Legutolsó ugrására azonban összeszedte magát, és túlszárnyalt mindenkit, néhány centivel megszerezve az aranyat. Daniel Ståhl elől a szlovén Kristjan Čeh már majdnem elorozta az aranyat utolsó dobásával, amit aztán a svéd egy még hatalmasabb dobással kontrázott meg. Világbajnoki csúccsal lett aranyérmes. A gyaloglás sokak szerint rémisztően unalmas, de ha olyan sztorik kerülnek elő, mint amit egy szlovák atlétapár kanyarít, akkor mindjárt nagyobb figyelem szegeződik erre a szakágra is. Dominik Černý 35 kilométeren át vitte a gatyájában azt a gyűrűt, amivel aztán megkérte a szintén 35 kilométert talpaló Haná Burzalová kezét a célvonalon.

Az érem előlapja

Augusztus havi műtárgyunk a budapesti Atlétikai világbajnokság aranyérme, amelyet múzeumunk éremtári gyűjteménye őriz. Az aranyéremhez fekete színű díszdoboz és narancssárga szalag tartozik. A dobozra a budapesti VB logóját vésték, alatta felirat: “WORLD ATHLETICS CHAMPIONSHIPS BUDAPEST 23”. Az érem előlapja a budapesti Atlétikai Stadiont felülnézetből ábrázolja, előtte a Szabadságszobor látható. Bal oldalt felirat: “WORLD ATHLETICS CHAMPIONSHIP BUDAPEST 23”. A doboz magassága és hossza 16,6 cm, az érem magassága 8,5 cm, hossza 10,5 cm, súlya 263.9 gramm, anyaga aranyozott ezüst.

Az érem hátlapja

Nagy Gergely